Egy bizonyos élethelyzetet szeretnék körülírni, ami benne van ebben a képben, amivel gyakran találkozom, én is megélem, és mindig megérint.
Az anyák erősek
Sokszor az sem számít hetekig – hónapokig, ha fáj valami. Megszokjuk, így is toljuk a napokat, mert a gyerekek és a család fontosabb arra az időre, amíg tartanak az egymást érő betegségek például (főleg testvéreknél), amik után mi is lélegzethez juthatunk. Ha még eszünkbe jut egyáltalán, hogyan is kell azt csinálni.
Az anyák rugalmasak
Annyira sokmindenhez tudunk alkalmazkodni, újratervezni 100x is akár, hogy nekünk is jó lehessen és a gyerekeknek is, mert például sokunknak külön teher és gond lenne megoldani egy ilyen alkalmat gyerekek nélkül.
A beszűkült életünk
Fizikálisan is, mentálisan is, érzelmileg is. Megoldunk úgy is bármit szinte, hogy az egyik kezünkben a gyermekünk, a másik meg fáj. Hogy el is felejtjük, milyen jóleső nyújtózkodni, és milyen messzire elérhetünk, ha kinyújtjuk, ha ki tudjuk nyújtani a kezünket. Egy őszinte beszélgetés is már kívül tud esni a komfortzónánkon, ha magunkról van szó.
Az anyai szeretet és gondoskodás
Amikor magunkról gondoskodunk, akkor a családunkról is. És amikor rólunk gondoskodnak kicsit, akkor azt szinte mindig, kivétel nélkül tovább adjuk. Önzőségnek mondjuk, amikor magunkra is gondolunk, pedig megtöbbszöröződik, és mindig jut belőle másoknak is.
Hogy az anyaságomból erőforrás lett, azt más anyáknak köszönhetem. A példájuknak, az őszinteségüknek, a támogatásuknak. Üzenem minden Anyatársamnak, hogy nem vagyunk egyedül.
Írta: Bálint Boglárka
gyermekágyas dúla, EMMA Vonal önkéntes és facilitátor, önkéntes szoptatási segítő
Milyen is az anyaság? Milyen kihívásokkal kell szembenézni? Olvasd el ha kíváncsi vagy rá.