A környezettudatosság napjainkban talán bátran mondhatom, “divatosan” csengő cím. Újszerű hóbortnak tűnik, a modern világ találmánya.Régen nem volt ilyen, ma miért vált mégis egyre több szülő, leendő szülő a “zöld” életmódra? Tényleg csak a gazdagok kiváltsága lenne környezettudatosan élni?
Hol kezdődik a környezettudatosság?
Amióta az eszemet tudom fontos számomra az állatok megbecsülése, nem szemeteltem, és szerettem mindig is kirándulni, a természetben lenni. Ugyanakkor igazán érdekelni azután kezdett a dolog, hogy anyává váltam. A szikrát a gondolat adta, hogy szeretném én is természetszeretővé nevelni a kislányomat, sokat túrázni vele, megismertetni vele az erdőt, és az alapvető értékeket, amelyek szükségesek az élővilág tiszteletéhez. Minél inkább ástam bele magam a témába, annál inkább vált új szerepem a környezettudatos életmód indikátorává.
Szülőként a lehető legjobbat szeretnénk a gyermekünknek, nem csak a jelenre, gyermekkorára, hanem felnőttkorára vonatkozóan is. Elborzasztott már a feltételezett tény is, hogy mi vár rá annyi idősen, amennyi most én vagyok. Repkedtek a kérdések a fejemben, mi van, ha nem lesz egészséges életre lehetősége? Mi van, ha nem ehet normális halat, hová vezet majd az effajta táplálkozás? Mi van, ha esélye sem lesz nemhogy nagyszülővé, de szülővé válnia? Megélheti az öregkort? Hogyan? Sorolhatnám napestig.
A környezettudatosság egy döntés
Hamar világossá vált számomra, hogyha változást szeretnék, ha esélyt akarok nyújtani számára bármilyen formában is, akkor nekem kell először is óriásit lépnem, és majd így haladnom tovább. Változtatnom kell!Álmomban sem gondoltam, hogy később másokra is hatással lehetek, pusztán hittem a kicsi a bors, de erős elvben, hogy egyénileg is megadhatom neki a reményt.
Már jóval több, mint egy év távlatából nézve a lehető legjobb döntést hoztam meg akkor. Rendkívül sokat fejlődtem a mindennapokban, amire büszke vagyok. Hatással vagyok nem csak a saját vagy a gyerekem, hanem a környezetünk életvitelére, gondolkodására is, és azzal, hogy megtesszük csupán azt, ami tőlünk telik, már látható változást értünk el.
A környezettudatosság három alappillére:
- tájékozottság,
- beszéd
- és a cselekvés.
Környezettudatosan teszem:
- Itthon folyamatosan csökken a szemetünk, a felesleg, ami a kukába kerül.
- Szelektíven gyűjtöm a hulladékot
- Nem pazarlunk, tudatosan étkezünk.
- Ami a legjobb, a kislányom is imád nem csak a természetben barangolni, hanem felfedezni, megismerni azt.
- Figyelek az energiahasználatra.Régi szabály, amelyre már a nagyszüleink is megtanítottak minket: a takarékosság..
- Az autó helyett sok esetben tömegközlekedést, vagy kerékpárt választunk.
- Energiatakarékos izzókra cseréltük a világításainkat.
- Ami cserére szorul, magasabb enegiaosztályú háztartási gépeket választok.
- Jó időben a napsugárra és a szélre bízom a ruháim szárítását.
- Gyűjtöm az esővizet, ami nem csak a virágok miatt hasznos,takarításkor is ebből merítek.
- A régi akkumulátorokat, elemeket, ha már semmiképpen nem használhatók, a helyi újrahasznosító állomásokra és gyűjtőpontokra viszem.
- A használt olajat is gyűjtőbe dobom.
- Az eldobható műanyag flakonok helyett saját kulacsokat használunk, ha megyünk valahová..
Kell ennél több?
