Kisgyón a Bakony-hegység észak-keleti részén egy északi nyílású völgyben található, Bakonycsernye községtől 2,5 km-re. Beköszöntött a tavasz, és a természet kirándulásra csábít. Érdemes néhány kevésbé ismert túrahelyet felkeresni.
Milyen kincseket rejt Kisgyón?
Az egykori bányászfalu a bánya bezárása után elnéptelenedett, a régi bányászlakások felújítva ma a természetbarátok kulcsos házaiként működnek. Körülöttük a bakonyi erdők jellemző bükköseiben és gyertyános tölgyeseiben kirándulva az atalanta lepke, a havasi cincér, az aranypettyes bábrabló példányait csodálhatjuk meg.
A házak mögött csörgedező égerfákkal szegélyezett Dültfás-patak az erdő szélén kis tavacskát táplál, tele békákkal és szúnyogokkal. A környék mészkőfelszínébe mélyedő víznyelők, aljukon barlangokat rejtenek. Közülük habár a nagyközönség számára nem látogatható, az Alba Regia, az ország egyik legkimagaslóbb barlangjaként méltán öregbíti a térség hírnevét.
A környék két nevezetessége az őskövületeket őrző Tűzköves-árok és a vadregényes Burok-völgy, jellegzetes kőzeteivel és élővilágával. A fák tele vannak fagyöngyökkel, amik, hogyha leszámítjuk, hogy paraziták, szép látványt nyújtanak.
Hogyan juthatsz el Kisgyónra?
Egy túraajánló azt írja, hogy parkoljunk le Bakonycsernyén és kezdjük a túránkat innen, Kisgyón irányába. Mivel műút vezet Kisgyónig, ami nem túl látványos, ezért azt ajánlom, autózzunk át oda, és legyen az túránk kiindulópontja. Mi is így tettünk. A túrát a kék turistajelzésen egy darabig a műúton haladva kezdhetjük, első látnivalónk egy bányászemlékmű, melyet bányászok emeltek, 1943-ban elveikért elhurcolt három munkatársukért.
A műút befejeztével elértük a hosszú-kígyósi erdei szentélyt. A szentély egy nagy fakeresztből, és előtte levő padok csoportjából áll. Melegebb időben, az ember leülhet megpihenni, meditálni, ahogy a kihelyezett tájékozató is írja. Innentől utunk a kék háromszög jelzésen visz tovább.
Egy kaptató után, a Hosszú-Kígyós-árok felső peremén haladunk, találkozhatunk egy vadászházzal is, mely egy kis vadregényes épület. A vadászlakot elhagyva nemsokára piros jelzéssel jobbra fordul az út, erre térhetünk rá. Csodás fasorba érünk, parkerdő jelleget alkotnak a fák csoportjai. A piros jelzésen érjük el újra a kék jelzést. (Közben társult a piros mellé, kék barlang, kék kör jelölés.)
Az út szélén egy építmény, mely Hamuház néven szerepel a térképen. Érdekes épület az erdő közepén. Hogy honnan ered a neve, illetve mi a szerepe, arról nem sikerült információt találnom. Innen a kék várjelölést követve érjük el a Csikling-vár romjait. Senki ne számítson nagy látványra, néhány kő jelzi csak, hogy itt vár állt valamikor. Az ismeretlen időben épült vár legnagyobb valószínűség szerint egy kisebb vadászkastély, vagy megerősített hely lehetett, melyben talán a környéken vadászgató királyaink is megfordulhattak.
Visszatérve a Hamuházhoz, folytatjuk tovább túránkat a kék jelölésen. Röpke félórás séta után elérjük a Tűzköves-árkot, melynek alsó részén védett geológiai feltárás található, amely a földtörténeti középkor jura időszakában – 195 – 137 millió évvel ezelőtt keletkezett kőzetrétegek bemutatóhelye. Az árok után kis szakaszon piros kereszt, majd piros jelzésen visszasétálunk Kisgyónra.
A telepen, egy táblán fel van tüntetve az erdő fohásza, ami tulajdonképp egy kis versike. Nekem nagyon tetszett, megosztom Veletek.
AZ ERDŐ FOHÁSZA
Ember!
Én égek kályhádban
Téli éjszakákon,
Én vetek rád árnyat,
Üde frisset nyáron,
Ágy vagyok: altatód,
Asztal, jóllakatód,
Énbelőlem ácsolsz
Hajlékot és hajót,
Vagyok kapud, ládád,
Kapanyeled, orsód,
Születtedben bölcsőd,
Holtodban koporsód,
Fúró és faragó kedvedben
Hű társad,
Én kérlek, vigyázz rám,
Az erdőt ne bántsad!
Figyeld a www.varpalotainfo.hu oldalát, vagy kövesd be Facebook oldalunkat illetve iratkozz fel hírlevelünkre hogy az elsők között megkapd az újságot már csütörtökön!!!!Legfrissebb állásajánlatainkért csatlakozz csoportunkhoz ITT