Elsős a családban-4 tipp segítségül

Az iskola első osztályának elkezdése vagy akár csak a nyári szünidőből történő visszarázódás jelentős kihívásokat jelenthet az egész család számára.

Jelentős különbségek lesznek a gyermek jelenlegi környezete és új iskolája között, többek között:

• Fizikai környezet (atanterem és az udvar mérete, tanulók száma, tantermek és iskolaépületek, illemhelyek elhelyezkedése és típusai, nagyobb gyerekek száma, tanárok száma);
• Szabályok (strukturált tanulási, étkezési idő, szabályok különböző helyeken, például az osztályteremben és az udvaron, sorbaállás, kézfelemelés, amikor beszélni szeretne);
• Kapcsolatok (azaz új gyerekekkel és felnőttekkel való találkozás, különböző korú gyerekekre való reagálás, osztályfőnök és napközis tanítók)
• Tanulás (azaz formálisabb tanulási tapasztalatok, idők és feladatok strukturálása, az önállóság növekedése, saját füzetére, könyveire, padjára való odafigyelés).

A legtöbb gyermek jól alkalmazkodik ezekhez a változásokhoz, az iskolakezdés első pár hetében fokozottan segítik őket a pedagógusok, de a szülők is segíthetnek előre felkészíteni őket, hogy zökkenőmentesen kezdődjön ez az egészen új életszakasz.

Íme néhány tipp, amely segíthet, hogy gyermeked első iskolai élményei, tapasztalatai pozitívak legyenek:

1. Az önállóság ösztönzése

Iskolakezdés előtt ösztönözheted gyermeked, hogy önállóbb legyen, azáltal, hogy segíted a következő készségek gyakorlását. Fontos, hogy a szülők szorgalmazzák gyermekük azon törekvéseit, hogy önállóan tegyék meg ezeket a dolgokat, ahelyett, hogy beavatkoznának és megtennék helyettük.

• Saját iskolatáska bepakolása
• Felöltözni és cipőt felvenni
• Uzsonnás dobozuk elkészítése és bepakolása
• A saját holmijaikra való odafigyelés
• Döntéshozatal (pl. „Almát vagy banánt kérsz az ebédlődobozodba?”)

2. Napi rutinok kialakítása elsőben

A gyermek iskolai felkészítésének elősegítése érdekében fontos egy jó otthoni rutin kialakítása, amely magában foglalja:

• Korán lefekvés
• Ébredés egy bizonyos időpontban – hagyjon sok időt a felkészülésre
• Egészséges reggelizés – fontos a koncentráció és az energia szempontjából
• Uzsonna készítése és elfogyasztása
• Időt szánni a fizikai tevékenységekre
• Befejezés és összepakolás, mielőtt valami más következne

 

3. Segítség a szeparációs szorongás kezelésében

Ha gyermekednél szeparációs szorongást tapasztalsz, gondold át, mi segíti őt abban, hogy kényelmesen elszakadjon tőledamikor megérkeztek az iskolába. Van kedvenc játéka, amit magával vihetne? Vagy esetleg egy képe rólad, amit a zsebében hordhatna? Az is hasznos lehet, ha egy jópofabúcsúrutint alakítatok ki (pl. pacsi és ölelés), és elmondod neki, hogy mikor jössz érte, hol leszel. Ügyelj arra, hogy kerüld a hosszadalmas búcsúkat, amelyek növelhetik a szeparációs szorongást, és mindig pozitívan és nagy lelkesedéssel beszélj vele az iskoláról, tanítókról.

Az első tanítási nap a szülők számára is érzelmileg megterhelő lehet, ezért fontos, hogy ügyelj saját érzelmeidre is. Ha a szülőn is látszik, hogy szorong, a gyermek észre fogja venni, s ő is szorongani fog.Érdemes előző nap egy kicsit lazítani, szülőként is felkészülni arra, hogy bátorítsuk gyermekünket következő nap.

Ha a család többi tagja bevonható, játsszátok el közösen az első iskolai napot, a szerepjáték ugyanis oldja a gyerekek szorongását. Sok gyerek fantáziájában egész más van az első napról, mint ami valójában történni fog. Ha konkretizáljuk szerepjátékokkal, akkor máris csökken az a rengeteg szorongás, ami táplálja a fantáziáját.

További hasonló cikkeket ITT olvashattok!

4. Baráti kapcsolatok ápolása és szociális készségek fejlesztése

A pozitív iskolakezdést előre jelezhetik bizonyos készségek megléte, mint például a jó szociális kompetencia, jó megküzdési és problémamegoldó készség, önálló segítségkérés, valamint az önállóság. Ha nem túl magabiztos ezekben a készségekben, segíthetjük őt szülőként is a következőképpen:

• Megtanítja gyermekét, hogyan mutatkozzon be más gyerekeknek, hogyan kezdeményezzen
• Bátorítsd a megosztást és a cserét társas- és kártyajátékokon keresztül
• Adjon útmutatást, amikor gyermeke új barátságokat köt: merjen bekéredzkedni közös játékokba, legyen érdeklődő, más gyerekeket behívjon közös tevékenységekbe
• Kedvesség, jómodor: előre köszönés, visszaköszönés, mosolygás a másikra, segítség társainak
• Vonja be gyermekét a beszélgetésekbe, hogy segítse a kommunikáció szabályainak elsajátítását (vagyis a fordulat kivárását, szemkontaktus tartását, másik meghallgatását)
• Segítsen gyermekének megtanulni kezelni érzelmeit azáltal, hogy segít neki érzelmei felismerésében, címkézésében, értelmezésében és kezelésében
• Önkontroll fejlesztése: ne beszélje ki társait a hátuk mögött, ne nevesse ki a gyengébbet, ne bántsa társait, ha bántalmazást lát, kérjen segítséget, türelmesen várja ki a sorát

Kovácsné dr. Benkő Anita pszichológus, TSMT terapeuta

www.facebook.com/csodavilagvarpalota