Az élelmiszerpazarlás és az élelmiszerveszteség megoldásra váró, globális problémát jelent. A napokban jelent meg a Feedback EU klímakutató civil szervezet jelentése, miszerint évente 153 millió tonna élelmiszert dobnak ki a családok az Európai Unióban.

Ez 15 millió tonnával több, mint amennyit az EU importál. A tanulmányban leírták, hogy az EU-ban kidobott búza mennyisége annyi, mint az ukrán export fele. A mérhetetlen élelmiszerpazarlásnak pedig csak úgy lehet gátat szabni, ha mindannyian elkezdünk figyelni arra, hogy ne dobjunk ki élelmiszert.

Élelmiszer pazarlás: 65 ezer forintnyi ételszemét/család évente!

Ez a mennyiség elképzelhetetlennek tűnik, azonban ha mindenki megnézi, hogy ő maga mennyi élelmiszert dob ki, akkor máris más szemszögből láthatjuk ezt a helyzetet. Sok kicsi sokra megy, tartja a mondás, és igaz ez az élelmiszerpazarlásra is.

A tanulmányt készítő szervezet igazgatója azt mondta, hogy botrányos, hogy a válság idején több élelmiszert dobnak ki, mint amennyit importálnak. Az uniós intézményeknek pedig most lenne lehetősége arra, hogy jogilag kötelező érvényű célokat tűzzön ki azért, hogy felére csökkenjen a kidobott élelmiszerek mennyisége. Ez a pazarlás ugyanis hozzájárul az éghajlatváltozáshoz is.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete  jelentése alapján részben az ukrajnai háború miatt az Unióban 8 százalékkal voltak magasabbak az élelmiszerárak, mint egy évvel korábban. Az előrejelzések pedig azt mutatják, hogy a háború után is magasak maradnak az árak. De még a drágulás mellett is nagy a pazarlás.

Erről már Olivier De Schutter https://en.wikipedia.org/wiki/Olivier_De_Schutter  nyilatkozott, aki fenntartható élelmezési rendszerekkel foglalkozik és ő úgy fogalmazott, hogy nyereségesebb több élelmiszert eladni az embereknek, mint amennyire szükségük van. Ráadásul úgy határozza meg az ipar a szavatossági időt is, hogy az embereket arra késztesse, hogy többet vásároljanak, mint amennyit el tudnak fogyasztani.

Számszerűsítve az élelmiszerpazarlás

Hogy hogy lehetne a pazarlást törvényileg megfékezni, arról sokat nem lehet tudni, annyi biztos, hogy az unió 2030-ig lehetőség szerint felére csökkentené az élelmiszerhulladékot. A mostani adatok azt mutatják, hogy az EU élelmiszertermelésének 20 százaléka vész kárba évente, ez 143 milliárd euró költséget jelent. Az élelmiszerpazarlás Európa teljes üvegházhatású gáz kibocsátásának 6 százalékáért felelős.

Mit tehetünk mi?

Ne pazaroljunk, ne dobjunk ki ennivalót – hangozhat az egyszerű válasz.

Ezt pedig a mindennapokban úgy tudjuk valóra váltani, hogy:

• mindig csak annyit főzünk, amennyit megeszünk,
• annyit vásárolunk, amennyire szükségünk van.
• Megtervezzük, hogy mi lesz a menü, nem térünk el a bevásárló listánktól
• és ha mégis marad étel, akkor azt vagy adjuk oda másnak,
• vagy fagyasszuk le későbbi felhasználásra.

A fenti tanácsokkal nem csak az élelmiszer pazarlást szoríthatjuk vissza az otthonunkban, de a megnövekedett élelmiszer árak miatt, egy hatékony spórolást is megoldunk, mely nem elhanyagolható szempont manapság.

További cikkek a témában ITT