Sokunk környezetében él autizmussal diagnosztizált gyermek vagy akár felnőtt, mégis kevés információval rendelkezünk, ezért kialakult egy sor mítosz róla.
Hogyan lehet megkülönböztetni az autizmussal kapcsolatos tévhiteket a valóságtól?
Hiszen annyi téves információ kering az autizmusról, hogy szinte lehetetlen kitalálni, hogy mi a valóság és mi a mítosz. Legyünk hát felkészültebbek, hogy jobban tudjunk kapcsolódni ismerőseinkhez, barátainkhoz, családtagjainkhoz, akik autizmussal élnek. Ismertünk meg néhány tévhitet!
-
tévhit: Az autizmussal élő embereknek nincs társas, szociális motivációjuk.
Az egyik gyakori autizmus-mítosz az, hogy az autizmus spektrumú egyén nem lehet társadalmilag motivált, nem akar barátkozni, társas kapcsolatokat kiépíteni. Sokan a szociális viselkedést tipikusan működő gyerekekkel, míg az antiszociális viselkedést az autizmussal társítják.
Az igazság az, hogy sok autista gyereknek magas a szociális motivációja, és szeretik megosztani tapasztalataikat másokkal, szeretnének kapcsolódni másokhoz, barátkozni; csak nehezebben élik meg a társadalmi kölcsönösséget. Tény, hogy nehezebben kezdeményeznek, esetleg sutábbak a mindennapi kapcsolatokban, de ez nem azt jelenti, hogy ne lenne igényük rá.
Néha nem értik a barátság jelentését, de sok autista gyerek mondta már nekem, hogy jó lenne, ha több barátja lenne. Bár úgy tűnik, hogy az autista gyerekek szívesebben vannak egyedül, gyakran fogalmuk sincs, hol kezdjék a barátkozást.
-
mítosz: Okos gyerek nem lehet autista.
Éppen ellenkezőleg, az autizmussal élő gyerekek intelligenciája változatos – akárcsak mindenki másé. Egy spektrumzavarról beszélünk, ami azt jelenti, hogy az intelligenciahányados, a társas készségek, a beszéd és minden egyéb képesség a spektrum különböző pontján helyezkedik el. Ennek az egyedi profilnak köszönhetően egyes készségek nagyon erősek, míg mások nagyon gyengék. Lehet valaki kimagasló intelligenciájú, de sosem tanul meg beszélni vagy akár kiválóan beszél, sőt okos is, de a társadalomban elszigetelődik stb. A kép tehát nagyon változatos, ugyanúgy, ahogy a tipikusan fejlődő emberek között!
A valóság tehát az, hogy az autizmus nem jelent összefüggést az IQ-val, és nem jelzi előre az ember tanulási képességét és sikerességét.
-
mítosz: Minden gyermekorvos, orvos, pszichológus, gyógypedagógus képes diagnosztizálni és az autizmust és fejleszteni is.
Sajnos ez egy mítosz! Valójában, csak a pszichiáterek diagnosztizálják az autizmus spektrum zavart. Segítségükre van a klinikai szakpszichológusokból, gyógypedagógusokból álló team, akik speciális diagnosztikus teszteket vesznek fel, megfigyeléseket végeznek, körüljárják interjúval a tünetek alakulását, de a végső konklúziót és a diagnózist pszichiáter szakorvos hivatott kimondani.
Az autizmus terápiáját pedig autizmus spektrum szakirányon végzett gyógypedagógusok végzik. Természetesen a legtöbbször a fejlesztés akkor sikeres, ha a megfelelő szociális, egészségügyi és oktatási háttér, autizmus specifikus környezet is adott. Az érintett családok számára is biztosított kell, hogy legyen ugyanolyan szintű életminőség, ami bárki más számára is elérhető.
-
mítosz: Az autizmussal élő emberek különleges képességekkel rendelkeznek.
Mint mindenki más, az autizmussal élő embereknek is időnként vannak különleges képességeik. Ezeket „kivételes képességeknek” nevezzük, és nem túl gyakoriak. Íme, miért mítosz ez!
A legtöbb autizmussal élő ember képességeiben nincsenek ilyen szélsőségek. Igen, valóban érdekelhetik őket bizonyos témák, sőt még az is előfordulhat, hogy túlzottan összpontosítanak egy bizonyos hobbira vagy tanulmányi területre. Mindezt legtöbbször átlagos kognitív képességet mellett teszik.
-
mítosz: Nincs empátiájuk.
Ez az egyik leggyakoribb autizmus-mítosz. Az autizmussal élő emberek gyakran nagyon törődnek barátaik és családtagjaik érzéseivel. Gyakran azonban egyszerűen nem tudják, hogyan közöljék pl. aggodalmaikat. Emellett gyakran nehézségük van egy másik perspektíva felvételével.
Más szóval, nehézséget jelent számukra belehelyezkedni a másik helyébe, nehézsége van az úgynevezett elmeolvasással: sok autizmus spektrumú egyén nehezen tudja megérteni mások gondolatait vagy motivációit. Félreértéshez vezethet, hogy valaki másnak más nézőpontja is lehet, mint a sajátja.
Kovácsné dr. Benkő Anita
További ehhez hasonló érdekes cikkekért iratkozz fel hírlevelünkre.
www.facebook.com/csodavilagvarpalota
Anita további cikkeit megtaláljátok a blogunkban!