Nem csak Várpalotán, de az egész országban sok gyerek és fiatal álma, hogy egy napon állatorvos lesz belőle. A gyógyítás kétségkívül az egyik legnemesebb hivatás függetlenül attól, hogy a pácienseink emberek, vagy állatok. Mindazonáltal ez a szakma rengeteg kihívást rejt magában, és a képzés is komoly próbatétel elé állítja a hallgatókat.

 

Mi kell ahhoz, hogy állatorvos legyen belőlünk?

Ahogy minden munkához, ami inkább hivatás, mint karrier, az állatorvosi pályára is kell egy nagyadag elhivatottság, lelkesedés, empátia, szenvedély és elkötelezettség. Természetesen az állatok szeretete és a segíteni akarás önmagában nem elég: nem csak szívben, de fejben is fel kell nőni ehhez a feladathoz. Az egyetemi képzés komoly biológiai és kémiai alapismereteket követel meg. Ahogy a legtöbb reál tárgyakat oktató képzésen, úgy itt is egymásra épülnek a tantárgyak az egyetemen, így aztán aki nem veszi az akadályokat komoly lemaradásba kerülhet.

állatorvos képzés

 

Az állatorvos pályán végbement változások

Ahogy a legtöbb szakma, az állatorvosi hivatás is változásokon ment keresztül az elmúlt évtizedekben. A XX. század derekán még a tanító, a pap és az orvos mellett ott volt az állatorvos is azoknak a listáján, akik köztiszteletnek örvendtek a közösségben. Ebben az időben még a lakosság nagyobb részének közvetlen tapasztalata volt a háziállatokkal: minden háztartásban akadt tyúk, disznó, vagy tehén. Ez a XXI. századra gyökeresen megváltozott, még vidéken is kisebbségben vannak azok, akik haszonállatokat tartanak.

Az állatorvosképzés része az úgynevezett „hetes szolgálat”, ahol a hallgatók egy-egy hetet töltenek el ló, juh, sertés, baromfi és szarvasmarha mellett. Ez fontos, hiszen a legtöbben, akik állatorvosnak jelentkeznek csak házi kedvencekkel kapcsolatban gyűjtöttek tapasztalatot az egyetemi képzésük előtt.

Hatalmas változást mutat a nemek eloszlása is. Korábban a férfiak voltak döntő többségben, mára viszont a hallgatók 75 százaléka nő.

 

Érdekességek a magyarországi állatorvosképzésről

Kevesen tudják, hogy az állatorvosképzés Magyarországon milyen nagy múltra tekint vissza. A pesti állatorvosképző intézmény a világon harmadikként jött létre (az első kettő Franciaországban és Ausztriában alakult). A nagymúltú intézményben a forradalmak és háborúk alatt is zajlott az oktatás (1945-ben például vagonokban tartottak egyes órákat, mert az épületet ki kellett üríteni).

 

Hogyan kell elképzelni az állatorvos képzést?

Az időtartam 11 félév, melynek első fele az ún. alapképzés. Erre épül a később következő klinikai képzés. Az alaptárgyak közt helyet kap az anatómia, az élettan, a kémia, a fizika, a szövettan, és a biokémia is. Az alaptantárgyakra később olyan órák épülnek, mint a gyógyszertan, a kórbonctan, a kórélettan, az állattenyésztéstan, vagy a takarmányozástan. A hallgatók ezeken kívül a képzés során tanulnak még belgyógyászatot, a sebészetet, a szülészetet, szaporodásbiológiát, járványtant is. A továbbképzést a másfél-kétéves szakállatorvosi tanulmányok jelenthetik, mely során 12 szakosodási lehetőség áll rendelkezésre.

 

Konklúzió

Az állatorvosi képzés rendkívül összetett és nehéz, mindazonáltal számos fiatalt vonz évről évre, ami nem is csoda: nemes hivatás, melyre a modern világban is szükség van – Várpalotán például nem is egy állatorvosi rendelő működik. Legyen szó kiskedvencekről, vagy haszonállatokról, a gyógyítók tevékenysége mindenképp elismerést érdemel.

További információkért kövesd oldalunkat a Facebookon: Várpalotainfó.

Illetve állatokkal kapcsolatos cikkeket találsz még weboldalunkon is.

Szeretnél a legújabb cikkekről értesülni? Iratkozz fel hírlevelünkre itt.

 

 

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás