A minimalizmus manapság nem csupán egy esztétikai trend, hanem egy azon messze túlmutató életfelfogás is. Sok család teszi le a voksát mellette egyfajta tudatos döntésként, hogy az otthont kevesebb, de jobban átgondolt tárgy díszítse, felesleges terek nélkül. Ez az igény alapjaiban formálja át azt is, milyen otthont keresnek maguknak lakás- vagy házvásárlásnál.
Amíg korábban a „minél nagyobb, annál jobb” elve dominált egy családi ház kiválasztásánál, manapság inkább merül fel a kérdés a vásárlókban: valójában mennyi teret és mennyi tárgyat is akarnak fenntartani, takarítani és fizetni egy életen át?
Ez a szemléletváltás nem csupán a berendezésben mutatkozik meg, hanem magában a keresési folyamatban is. A céljuk megtalálni azt az ingatlant, amely nem méretével tűnik ki a többi közül, hanem amelyik a legjobban illeszkedik a tényleges, mindennapi életükhöz és személyes preferenciáikhoz.
Mekkora ház kell valójában egy családnak?
A tradicionális, többgenerációs együttélés múlt miatt az elterjedt elvárás sokáig az volt, hogy minél nagyobb egy otthon, annál jobb, ezáltal minél több szobával rendelkezik, annál biztosabb jövőt jelent az átalakíthatóság, kihasználhatóság miatt. Ez a logika azonban egyre több ember esetében megkérdőjeleződik, nem elsősorban a négyzetméterek száma számít, hanem az, hogy a terek mennyire funkcionálisak és rugalmasak.
Egy kisebb, de jól kihasznált nappali, egy multifunkciós szoba, ami lehet dolgozószoba vagy éppen vendégszoba akár több valódi értéket adhat, mint egy hatalmas területű, de ritkán használt helyiségekkel teli otthon. Nem is beszélve arról, mennyi takarítást, fűtést és fenntartási teendőt és költséget igényel egy ilyen ingatlan.
Egy okosan megválasztott otthonnál nem az a cél, hogy minden elméletileg elképzelhető helyzetre legyen külön szoba, hanem hogy a meglévő terekből a legtöbbet lehessen kihozni, és valóban illeszkedjenek a napi rutinhoz. Egy jól megtervezett, kompaktabb ingatlan sokszor komfortosabb és fenntarthatóbb, mint egy nagy, de részlegesen kihasznált ház.
Hol valósul meg mindez a gyakorlatban?
A fent leírt szemlélet nem csak elméleti síkon mozog, a gyakorlatban gyakran éppen a kisebb, városkörnyéki településeken válik igazán elérhetővé. Itt találkozhatunk hasonló, vagy akár kedvezőbb árakkal is, mint amennyit egy nagyvárosi lakásért fizetnénk, cserébe gyakran nagyobb telket, kertet vagy tárolóhelyiséget is megvásárolunk mellé. Ez pedig jól illeszkedik ahhoz az elvhez, hogy a minőség fontosabb, mint a puszta mennyiség. Ide tartoznak egyebek mellett az agglomeráció részét képező, jól megközelíthető kisvárosok is, de a jelenség nem korlátozódik kizárólag ezekre.
Aki ingatlan Várpalota kínálatban keresgél, sok esetben ezt a kombinációt találja meg: kisebb, jól tervezett házakat nagyobb telken, amelyek ideális alapot adnak egy minimalista, mégis családbarát életmódhoz. Az ilyen településeken a kínálatban a régebbi, kisebb alapterületű családi házak mellett egyre több, már tudatosan tervezett és felépített ingatlan között is böngészhetünk a koltozzbe.hu portálon, amely már eleve a kevesebb, de jobban kihasznált tér elvére épül.
Három gyakorlati szempont a döntéshez
Egy klasszikus minimalista elv mentén haladva érdemes alaposan végiggondolni a tényleges tárolási igényeket. Javasolt nem a „mi fér el” alapján tervezni, hanem a „mire van valóban szükségem” kérdésre támaszkodni. Jó példa erre az, amikor egy nagy garázs vagy padlástér gyakran csak azért telik meg felesleges tárgyakkal, mert van rendelkezésre álló tér, nem pedig azért, mert valójában szükség van rá.
Következő lépésként nézzük meg, hogy a kiszemelt ház alaprajza engedi-e a rugalmas, kevesebb bútorral is jól működő beosztást. Egy nyitottabb, könnyebben átalakítható tér (például gipszkarton fal felépítése vagy épp kivétele során) sokkal jobban illeszkedik a végeredmény a minimalista életformához, mint egy sok kis, egyfunkciós helyiségre osztott alaprajz.
Végül tegyük fel magunknak a kérdést: a nagyobb tér valós, a család minden tagja számára fontos szükséglet, vagy csak megszokásból gondoljuk kiemelt tényezőnek? Sokszor csak akkor derül ki, mennyi teret is használunk valójában, amikor tudatosan végiggondoljuk a napi rutinunkat, ám egy ilyen döntés éppúgy szólhat pénzügyi, mint életminőségi szempontokról.
“Szponzorált cikk”
Kép forrása: Shutterstock
