-
október 23-án Budapest utcáin a fiatalok és munkások egy közös célért indultak el: szabad, független Magyarországot akartak. Egy nap, ami békés tüntetésnek indult, végül forradalommá és nemzeti felkeléssé nőtte ki magát – a XX. század egyik legmeghatározóbb magyar eseményévé vált.
A tömeg a Petőfi-szobortól a Bem térre vonult, ahol tízezrek skandálták a szabadság jelszavait. A 16 pont követelései – a szovjet csapatok kivonása, szabad választások, sajtószabadság – ma is egyetemes értékeket képviselnek. A nép akarata világosan szólt: elég volt a diktatúrából, elég volt a félelemből.
A nap, amikor a bátorság legyőzte a félelmet
Amikor az esti órákban a rádiónál lövések dördültek, a történelem új irányt vett. A forradalom gyorsan terjedt az egész országban, és napok alatt népfelkeléssé vált. A magyarok nem hatalmat, hanem méltóságot akartak – a saját életük felett való döntés jogát.
Bár a forradalmat november 4-én a szovjet hadsereg leverte, a szellem, ami 1956-ban megszületett, elpusztíthatatlan maradt.
Ez a szellem később is ott élt minden magyarban, aki hitt abban, hogy a szabadságért mindig érdemes kiállni.
1956 október 23. üzenete ma: szabadság és felelősség
69 év telt el azóta. Az 1956-os események tanúi közül ma már kevesen élnek, de az üzenetük ma is érvényes:
a szabadság soha nem magától értetődő.
Ma már nem tankok és sortüzek fenyegetik mindennapjainkat, hanem sokszor a közöny, a megosztottság vagy a rohanó világ információs zajai. A valódi kihívás ma talán az, hogy megtartsuk azt az egységet, hitet és felelősségérzetet, amely 1956-ban összekovácsolta a magyarokat.
A szabadság ma is döntéseinkben él tovább:
-
abban, hogyan véleményt formálunk,
-
abban, mennyire vagyunk szolidárisak másokkal,
-
abban, hogy emlékezünk – nem csak a múlt hőseire, hanem a tetteik értelmére is.
Emlékezni nemcsak kötelesség – erőforrás is
Október 23. nem csupán nemzeti ünnep. Ez a nap emlékeztet arra, honnan jöttünk, és hova tartunk.
Emlékeztet arra, hogy minden nemzedéknek újra és újra meg kell találnia a maga szabadságát – gondolatban, tettekben, közösségben.
Amikor ma kitűzzük a kokárdát, mécsest gyújtunk, vagy csak megállunk egy pillanatra a csendben, nemcsak a múltat idézzük, hanem megerősítjük a jövőbe vetett hitünket is.
1956 hősei nélkül ma más országban élnénk. De az ő példájuk nélkül talán nem is tudnánk, mit jelent igazán szabadnak lenni.
Kövesd be Facebook oldalunkat illetve iratkozz fel hírlevelünkre hogy az elsők között megkapd az újságot már csütörtökön!!!!
LÉPJ KAPCSOLATBA VELÜNK, HIRDETÉSED EGYSZERŰEN FELADHATOD A VÁRPALOTAINFÓBA!
